Tudtad, hogyha egy papírlapot bizonyos számú alkalommal félbehajtanánk, akkor nagyobb lenne a mérete, mint a teljes látható univerzumé? Esetleg azt, hogy miért változik el a ruhák színe, ha nedvesség éri őket? Ha szeretnél választ kapni ezekre a kérdésekre, akkor a lehető legjobb helyen jársz.
Miért tűnik sötétebbnek a nedves ruha?
Ha bármilyen porózus (lyukacsos szerkezetű) anyaghoz víz ér, akkor egyfajta réteg alakul ki annak felületén. Ez persze nem változtatja meg az anyag színét, de befolyásolja annak észlelését.
Ahhoz ugyanis, hogy egy anyag színét megállapíthassuk, a fénynek először tükröződnie kell az adott felületen, majd ez a tükröződés jut vissza a szemünkbe és így tudjuk megállapítani, hogy egy ruha milyen színű. Ugyanez magyarázza egyébként, hogy miért nem látunk a sötétben.
Mivel a nedves anyagon másképp tükröződik a fény, ezért láthatjuk úgy, hogy a ruha mintha sötétebbé válna a nedvesség hatására, noha annak a színe tulajdonképpen nem változik, pusztán a rajta lévő vízréteg miatt keletkezik ez az illúzió.
Miért ropog a hó a lábunk alatt?
Mindenkinek ismerős a friss hó ropogásának hangja – ez a hang pedig valójában nem más, mint a hópelyhek törése. A hótakaró, ami kristályokból és levegőből áll, a lábunk hatására tömörülni kezd, majd egy ponton túl már nem tud hová tömörülni, így elkezdenek összeroppanni az apró hókristályok – ezzel produkálva a jól ismert hangot.
Lehet egy papírlap nagyobb, mint az egész univerzum?
Furcsának hangzik, de elméletileg egy elég nagy méretű papírlapot lehetne annyiszor félbehajtani, hogy nagyobb legyen, mint az egész látható világegyetem, melynek mérete 93 milliárd fényév. Hogyan lehetséges ez?
Egy átlagos papírlap vastagsága 0,1 mm. Ha ezt félbehajtjuk, akkor 0,2 mm-t kapunk. A móka azonban még csak itt kezdődik, a 10. félbehajtás után ugyanis a papírlap eléri az emberi kéz vastagságát, a 30. félbehajtás után pedig a 100 kilométeres vastagságot. Az 51. félbehajtásnál már a papírlap nagyobb lenne mint a Nap-Föld távolság, a 90. félbehajtást követően pedig nagyobb mint a Virgo-halmaz, aminek a mérete 110 millió fényév. Ha a papírlapot képesek lennénk 103-szor félbehajtani, akkor bajban lennénk, ugyanis nem férne el a ma ismert világegyetem határain belül.
Miért olyan egyediek a szivacsok?
A szivacsok az aljzathoz rögzült, gyakran telepeket alkotó vízi, legtöbbször tengeri állatok. Testükön állandóan víz áramlik át. A differenciálódás első szakaszában vannak: nincsenek valódi szöveteik és szerveik, úgynevezett álszövetes állatok.
A valódi szuperképességük azonban az, hogy hihetetlen regenerálódási képességgel rendelkeznek. Ha például egy szivacsot apró darabokra szitálunk, majd egy akváriumban, zárt térbe helyezünk, az apró szivacsok előbb-utóbb összeállnak egy olyan egész organizmussá, mint amilyenek a szétválasztás előtt voltak. A különböző darabok felismerik egymást és regenerálják magukat. Annál is érdekesebb, hogy ha ugyanis három különböző szivacsot bontunk darabjaira és szórunk egy akváriumba – a szivacsok akkor is összeállnak, ám nem keverednek egymással és ugyanúgy három egészséges szivacsot fogunk kapni, mint a darabokra bontás előtt.
Miért változik a zúzódás színe?
Néhány nap leforgása alatt “gyönyörű” színváltozásokat tud produkálni az emberi bőrön egy-egy véraláfutás – ezt a vörösvértestek lebomlási folyamatának köszönhető.
Véraláfutás akkor keletkezik a bőrünkön, ha elég erős ütés éri ahhoz, hogy a hajszálerek megrepedjenek és vér kezdjen szivárogni a bőrfelszín alá.
A hajszálerek a test legkisebb vérerei, viszonylag könnyen szakadnak, és a belőlük kiszivárgó vér miatt a zúzódás először pirosas árnyalatú lesz. Ez a szín a vörösvérsejteknek köszönhető, amelyek fő feladata az oxigén szállítása a vérereken keresztül. Egy-két nap elteltével azonban a zúzódás kékes-lilás színt kezd ölteni. Ekkor a vér fehérvérsejtei felbontják a hemoglobinokat fehérjetermészetű polipeptidláncokra (globin) és a nem fehérjetermészetű, vasat tartalmazó hem makromolekulákra. A globin tovább bomlik aminosavakra, ezeket a fehérvérsejtek elszállítják. A vastartalmú hem egy hemosziderin nevű pigment részévé válik, amely sárgásbarna színt eredményez.
Miért más a magasságunk este, mint reggel?
Ha magasabbnak szeretnél tűnni, akkor ajánljuk, hogy a reggeli órákban mérd meg a magasságod, a tested ugyanis ilyenkor 1-2 centiméterrel magasabb, mint a délutáni, esti órákban. Ennek oka, hogy napközben a nyomás hatására mind a csigolyáink egymással érintkező rostos porclemezeinek vastagsága, mind a gerincoszlopot egyben tartó, illetve mozgató szalag- és izomrendszer abszolút hosszúsága csökken. Előbbi pusztán a gravitáció, utóbbi a napközbeni izomtónus-fokozódás hatására cselekszik így.
Érdekesség, hogy az űrhajósok általában 5 centiméterrel magasabban térnek vissza a Földre, mint ahogyan elhagyták azt, ami bizony komoly gondot is tud olykor okozni az asztronauták ruhatárát és szkafandereit illetően.
Miért jön vissza a bumeráng?
Az bumeráng lényegében csak két összeillesztett szárny. A bumeráng szárnyai pörgés közben termelik meg a felhajtóerőt, ami a levegőben tartja a fegyvert. A felső szárny előre pörög, azaz abba az irányba, amerre a bumeráng épp halad, míg az alul lévő az ellenkező irányba. Emiatt a felül lévő szárnyon a levegő gyorsabban mozog, a felhajtóerő itt nagyobb, ez kiegyenlítetlen erőket eredményez (felül nagyobb a felhajtóerő, mint alul).
Ezek a kiegyenlítetlen erők forgatónyomatékot hoznak létre, ezért a bumeráng fokozatosan fordul, fel kellene borulnia, de mivel eldobták, nem ez történik, hanem visszatér. A visszatérése mögött a giroszkópos precesszióként ismert jelenség áll: a felhajtóerő különbségeit fent megismertük, de az egész bumeráng megy előre, a forgatónyomaték pedig folyamatosan az eldobásával ellentétes irányba fordítja. Így végül egy kör mentén tér vissza.
Miért malac formájúak a perselyek?
Annak ellenére, hogy ma már minden féle-fajta persely kapható, mégis a hagyományos malacpersely az, ami az egész világon elterjedt. Az első ilyen malacperselyt a britek találták fel, egy szójátéknak köszönhetően: az angol „pigg” szó ugyanis vöröses agyagot jelent, míg a „pig” magyarul sertést. A középkorban pedig kezdetben vöröses agyagból készítették ezeket a tárgyakat, úgyhogy adta magát a feladat, hogy ne csak a névvel lehessen játszani, hanem legyenek konkrétan malac formájúak a perselyek.
Lehet egy állatnak ugyanolyan ujjlenyomata, mint az embernek?
Bármilyen hihetetlen is, a koalák az egyetlen olyan élőlények a Földön, akik az emberéhez hasonló, papilláris mintájú ujjlenyomatokkal rendelkeznek. Sőt mi több, olyannyira hasonlít az ujjlenyomatuk a miénkhez, hogy ha egy koala csapat bűncselekményt követne el és a rendőrség vizsgálni kezdené a helyszínen talált ujjlenyomatokat, nem lennének képesek megállapítani, hogy ember vagy állat volt az elkövető.
Tovább megyek: a koalák ujjlenyomata annyira hasonlít a miénkhez, hogy még elektronmikroszkópos vizsgálat során sem lehet azokat megkülönböztetni az emberi ujjlenyomatoktól…?
