Napjainkban a szupermarketek minden eddiginél gazdagabb választékot kínálnak számunkra: a családi vacsora közben elfogyasztott ételek szó szerint a világ minden tájáról érkeznek az asztalunkra. Természetesen még ebben a bőséges választékban és vannak „személyes kedvenceink”, ám sokszor még ezek a rendszeresen fogyasztott élelmiszerek is képesek váratlan meglepetéseket okozni. Az alábbiakban 18 ilyen meglepő tényt gyűjtöttünk össze, melyek segítenek egy kicsit jobban megismerni, hogy mit is juttatunk a gyomrunkba.
● A modern amerikaiak nem ismerik a friss fekete ribizli ízét. Ennek oka, hogy a bogyós gyümölcsökön olyan gombafajok teremtek, amelyek veszélyeztettek néhány egyébként is ritka fenyőfajt, ezért az amerikai kormány először betiltotta a fekete ribizli kereskedelmi célú termesztését, majd az 1900-as évek elején vegyi anyagok segítségével az egész ország területén el is kezdték irtani. Olyan „kiváló munkát” végeztek, hogy a gyümölcs teljesen eltűnt az országból.
● A modern gazdálkodási módszereknek köszönhetően a csirkehús ma 266%-al több zsírt tartalmaz, mint 40 évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy egy adott mennyiségű modern csirkehús 33%-al kevesebb fehérjét tartalmaz, mint egykoron.
● Friss kiviből lehetetlen zselét készíteni. Ez az enzimeknek köszönhető: azok ugyanis lebontják a zselatint. Főzés előtt ezért ajánlatos a gyümölcsöt forró vízzel leönteni – ettől ugyanis az enzimek bizonyos része megsemmisül és a zselé könnyebben megszilárdul.
● A görög joghurt egészségesebb, mint a többi tejtermék. A feldolgozási folyamat során a tejsavót és laktózt eltávolítják, ami csökkentett cukormennyiséget eredményez. Ezenkívül nem tartalmaz ízesítőket, viszont 2-szer több fehérjét tartalmaz, mint más erjesztett tejtermékek.
● Azt eddig is tudtuk, hogy a gyors-éttermi csirkefalatok nem a legegészségesebb táplálékok a világon, de nem csak azért, mert hatalmas mennyiségű olajban sütik őket. A valódi probléma, hogy ezek a csirkefalatok csak maximum 50% csirkehúst tartalmaznak, az előállításukhoz pedig egyfajta szilikon anyagot is felhasználnak, ami a mellimplantátumok egyik alapanyaga is egyben.
● Egy hamburger elkészítéséhez nagyjából 2000 liter víz szükséges. Ennyi vízre van ugyanis szükség a marhahús előállításához.
● Ahhoz, hogy a sör világos-átlátszó színárnyalatot kapjon, a termelők isinglasst, vagy más néven halenyvet használnak. Az isinlgass a húgyhólyagokból kivont kollagén anyag, ami hatékonyan oldja az élesztő okozta zavarosságot, és csökkenti a fehérjék által okozott zavarosságot is.
● A pezsgő – pontosabban annak habja – valójában nem csak azért képes kifutni a pohárból, mert „bénán” töltjük, ennek sokkal összetettebb oka van.A pezsgőhab ugyanis hevesen reagál a poharakban található legapróbb porszemekre, szöszökre és egyéb mikroszkopikus részecskékre (ezek még a gondosan elmosott poharakban is megtalálhatók), de még az üvegpohár legapróbb egyenetlenségei is képesek fokozni a habzás erősségét.
● Hosszú ideig azt hitték, hogy a svájci sajt nagy lyukait a tejsavbaktériumok okozzák. Mára kiderült, hogy a lyukak méretéért a tejbe jutó szénapor a felelős. Magyarul: minél tisztább a tej, annál kisebb a lyuk.
● A Nutella annyira népszerű az egész világon, hogy a bolygón termett minden negyedik mogyoró Nutellás üvegbe kerül. A mogyoró iránti kereslet ráadásul folyamatosan növekszik, ezért laboratóriumi körülmények között igyekeznek megoldást találni arra, hogyan lehetne fokozni a mogyorótermesztést.
● A gyümölcsízű gumicukrok viasszal készülnek – ez ugyanis ragyogást ad az édességeknek és megvédi őket az olvadástól. Ugyanezzel az anyaggal polírozzák az autókat.
● Az eper a leginkább „összetett” bogyós gyümölcs. Ha mesterségesen akarjuk előállítani az ízét, körülbelül 60 különböző vegyi anyagra van hozzá szükség.
● A legősibb levesrecept 2400 éves és Kínában találták.
● 1943-ban az Egyesült Államok betiltotta a szeletelt kenyerek előállítását. A termékek eltűnése nagy port kavart az amerikaiak körében, akik ekkoriban már nagyon hozzászoktak a kenyérszeletekhez. Két hónap után a nyilvános harag nyomására a törvényt eltörölték, a New York Times pedig úgy jelentette be az eseményt, hogy „A szeletelt kenyér újra kapható: a háziasszonyok hüvelykujja ismét biztonságban van!”.
● Mindenki tudja, hogy a modern ketchup alapja a paradicsompüré. Az eredeti receptben azonban nincs ilyen hozzávaló. Az első ketchup Kínában jelent meg és kagylót, pácolt halat, illetve egyéb fűszereket tartalmazott. A tengerészeknek köszönhetően jelent meg Európában, később pedig Amerikában. A szósz paradicsomos változata először az amerikaiak körében terjedt el és onnan indult világhódító útjára.
● Kevesen tudják, de a krizantém – a virág, ami a boldogság egyik keleti szimbóluma – ehető. Kínában és Japánban a szirmaiból elegáns desszerteket készítenek. A szirmokat tojás és liszt keverékébe mártva olajban is kisütik, ez egy népszerű streetfood a keleti gasztro-kultúrában.
● A perecek formája az ima közben összekulcsolt kezeket szimbolizálják. Kezdetben a szerzetesek sütötték, hogy így fejezzék ki hálájukat Istennek. Később a királyok egyik kedvelt étele, majd az esküvői szertartások része lett, néhány évszázaddal később pedig már az egész világ szívesen fogyasztja ezeket az ízletes péksüteményeket.
● Német tudósok rájöttek, hogy a pizzaevés hatásos „megelőző szer” lehet az erős napsütés okozta leégés ellen. Kiderült, hogy már néhány szelet hagyományos pizza is növeli a bőr ultraibolya sugárzással szemben mutatott ellenállását. Ezt a hatást az étel egyedi összetevői okozzák: az olívaolaj A és E vitaminokat tartalmaz, a paradicsomszósz pedig fokozza testünk melanin-termelését.
