A világ egy hatalmas doboz a padláson, ami milliónyi lenyűgöző titkot rejt, és csak arra vár, hogy mi emberek felfedezzük. Napjaink legnagyobb tudósai és kutatói pedig éjt-nappallá téve fáradoznak azon, hogy ezek a titkok végre napvilágot lássanak. Az alábbi 19 izgalmas érdekességre is így derült fény, melyek remekül mutatják, hogy ha időbe is telik, de az emberiség előbb-utóbb minden kérdésre választ talál.
1.A Binghamtoni Egyetem (USA) pszichológusai egy kutatás során kiderítették, hogy az üzenetben folytatott beszélgetések során az emberek többsége a mondat végi pontot úgy ítéli meg, hogy az hazugság.
Egy 126 személyből álló csoportot vizsgáltak meg, akiknek a következőhöz hasonló párbeszédeket rekonstruálták:
- Dave adott nekem egy ajándék jegyet, van kedved velem jönni?
- Igen.
A válaszokat írásjellel és írásjel nélkül adták meg a diákoknak, akik egyöntetűen úgy állapították meg, hogy a mondat végi pont annak a jele, hogy az illető hazudik, és/vagy nem teljesen őszinte, amit mond. A kísérletből az is kiderült, hogy a felkiáltójellel zárult mondatot tartják a legőszintébbnek az emberek.
Azt, hogy a férfiak jobban szeretik a hűvös helyeket, míg a nők gyakran fázósak, eddig is mindenki tudta. Tudósok azonban bebizonyították, hogy a túl hidegben vagy túl melegben élő párok sokkal gyakrabban veszekednek, mint a tudósok által arany középútnak tartott 22 °C-os hőmérsékletű lakásban élő párok. Ha tehát kiegyensúlyozott és boldog párkapcsolatra vágyunk, akkor a 22 °C a kulcs – legalábbis elméletben.
Ezt a következtetést a Pennsylvaniai Egyetem (USA) tudósai szűrték le, miután egy kutatás során észrevették, hogy az életkor haladtával a férfiak sokkal gyakrabban panaszkodnak romló memóriára és koncentrációs zavarokra, míg a nőkre inkább csak a depressziós hangulat növekedése jellemző a kor haladtával.
A kísérletben 300 időskorú személyt vizsgáltak, akiknél egyértelműen kimutatták, hogy minél kevesebb foguk van az alanyoknak, annál nehezebben emlékeznek vissza bizonyos információkra. A kísérlet eredményét egyébként azzal magyarázták, hogy az elhullott fogaknak köszönhetően az idegi összeköttetések megszakadnak, a memorizálásért felelős agyi régió munkája pedig gyengül emiatt.
Ezt a Lipcsei Egyetem tudósai állapították meg, akik 9000 embert vizsgáltak meg a kísérlet során. A munkanélküli egyének csaknem 42%-ánál jól kimutatható rendellenességet figyeltek meg alvás közben, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a társadalmi és gazdasági helyzetünk szó szerint álmunkban is kísért minket.
6. Szőlő a mikróban = plazma.
Ha egy szőlőszemet félbe vágva megmelegítünk a mirkóban, akkor fényesen világító plazma jön létre. A szőlőszem azért bocsát ki világító gázfelhőt ilyenkor, mert a két fele közötti kis héjdarabka egyfajta antennaként szolgál a mikrohullámoknak, amelyeket belevezet a szőlőszem két felébe. Az energia azonban ahelyett, hogy távozna a szőlőszemből, a két fél között ide-oda áramlik, és végül a keskeny összekötő héjdarabka annyira felforrósodik, hogy meggyullad. A szőlő ilyenkor úgynevezett plazmát hoz létre. Az egészről videót is láthattok, ha ERRE a linkre látogattok.
Ezt a Granadai Egyetem pszichológusai figyelték meg, akik egy kísérlet során bebizonyították, hogy ha egy személy hazudik, akkor az orra körüli terület hőmérséklete emelkedni kezd. Ez a jelenség a „Pinokkió-hatás” nevet kapta.
Egy átlagos 4 éves gyermek körülbelül 400 kérdést intéz a szüleihez naponta, ami azt jelenti, hogy átlagosan 2 percenként kérdez valamit a szüleitől. (ha azt vesszük alapul, hogy 14-16 órát van ébren) Összehasonlításképpen az általános iskolai tanárok átlagosan 20-40 kérdést, míg az ápolók és orvosok 20-30 kérdést tesznek fel naponta.
Egy 2008-as felmérés szerint a brit tinédzserek 58%-a gondolja úgy, hogy a Conan Doyle által kitalált Sherlock Holmes egy élő, létező személy volt. Winston Churchill-ről (korábbi Brit miniszterelnök) azonban a válaszadók 28%-a úgy gondolta, hogy kitalált személy.
Kutatások kimutatták, hogy a nagyvárosi szmogban található anyagok enyhe narkotikus hatást okozhatnak. Ez stresszoldó hatást válthat ki, ezért a betondzsungelben élő emberek például könnyebben alkalmazkodnak a nagyvárosi dugókhoz, mint az ingázó, külvárosi kerületekből és/vagy vidékről bejáró emberek.
Ezért is kapták az angol „trailer” (vagyis pótkocsi) nevet. Mivel azonban a marketingesek rájöttek, hogy az emberek nem szívesen maradnak ott, hogy a levetített mozifilm után megnézzék a többi film előzetesét, ezért átrakták azokat a filmek elé.
A Chicagói Egyetem kutatói ezt azzal magyarázzák, hogy az éjszakai életben mozgó emberek általában rövid, egyéjszakás kalandokra vágynak és ritkán alakul ki komoly kapcsolat az ilyen együttlétekből, míg a koránkelő típusok a kávézókban, éttermekben és egyéb helyeken sokkal nagyobb valószínűséggel találnak rá egy komoly, hosszútávú kapcsolatra.
Ezt a Floridai Egyetem kutatói állapították meg, akik futókon végzett kísérlet során egyértelműen kimutatták, hogy az almát fogyasztó személyek fittebbek és vidámabbak voltak, mint a kávét vagy épp semmit sem fogyasztó alanyok. Ezt a tudósok azzal magyarázzák, hogy az alma keményítőt tartalmaz, ami segíti a tüdőbe jutó oxigén áramlását.
Ők veszik az élelmiszereket, ők gondoskodnak a családról és igaz, ami igaz…az öltözködésükre is jobban odafigyelnek, mint a férfiak, akik csak a vásárlások 20%-áért felelősek.
Természetesen a kutyaszán még mindig roppant népszerű közlekedési mód arrafelé, ám 1994-ben betiltották az idegen (nem őshonos) állatok behozatalát, mivel azok olyan betegségeket hozhatnak be, amik ellen az ott élők nem rendelkeznek kellő immunitással.
Egy több, mint 10 ezer ember bevonásával készült tanulmány kimutatta, hogy a krónikus fájdalommal élés demenciához, vagyis elbutuláshoz vezethet. Az állandó fájdalmat érző élő emberek egyébként könnyebben esnek depresszióba és nagyobb eséllyel szenvednek memóriaproblémákban.
A Thaiföldön őshonos alapjában véve élősködőnek számító Ophiocordyceps nevezetű gombafaj megtelepszik a hangyákon, majd károsítja azok idegrendszerét. A hangyák ebből mit sem éreznek, ám körülbelül egy hét után szemmel láthatóan megváltozik a viselkedésük és elvesztik az irányítást a testük felett.
Ez a baktérium a nyers algákkal kerül a szervezetükbe, majd az ott kifejtett hatásnak köszönhetően segít megemészteni a nyersen elfogyasztott élelmiszereket, valamint véd számtalan élelmiszerekkel terjedő betegségtől.
Egy átlagos ma élő elnök körülbelül 7 évvel rövidebb ideig él, mint egy hétköznapi ember, és 23%-kal magasabb a korai halálozás kockázata. Ennek hátterében a folyamatos stressz, krónikus fáradtság és a munkával járó veszélyek állnak.
