Új, fiatal tanítónő érkezik a falusi iskolába. Egy jóképű legényt küldenek elé a vasútállomásra.
Felrakják a csomagokat a szekérre, a csinos tanító a legény mellé ül a bakra. A falu szélén a legelőn egy bika éppen megugorja a tehenet.
A városi tanítónőt lenyűgözi a látvány, s azt kérdezi a legénytől:
– Honnan tudja a bika, hogy … izé … szóval, hogy mikor alkalmas a pillanat?
– Elárulja azt a nőstény illata.
Hajtanak tovább, most egy csődört és egy kancát látnak hasonló helyzetben.
– És a csődör honnan tudja …? – kérdi a kíváncsi nő.
– Neki is a nőstény illata árulja el.
Megérkeznek a szálláshoz, lepakolnak, a fiú búcsúzik:
– Hát, minden jót!
– Köszönöm a fuvart – mondja a tanítónő. – És látogass meg egyszer, ha elmúlt a náthád …!
