Egy kutya lehet szép, barátságos, szeretetbomba, a gyerekek játszótársa, ám meg is keserítheti a mindennapokat, amennyiben nem tanítjuk meg az alapvető vezényszavakra.
Az öt alapvető parancs a “Fúj!”, “Gyere ide!”, “Ül!”, “Fekszik!” és a “Marad!”. Ezzel vitába szállnak sokan, ám a legtöbb eb még ezeket sem tanulja meg élete során, ám a gazdáik csodálkoznak, miért nem viselkednek rendesen a házikedvenceik, miért nem hallgatnak rájuk soha.
1. Fúj!
Fontos, ha nem a legfontosabb kifejezés, hiszen a kiskutyák mindent megkóstolnak, megnyalnak, legyen szó laptopról vagy utcai szemétről.
Utcai séta esetén, már az első alkalomtól kezdve, legyen nálunk egy nem használatos kulcscsomó. Amennyiben kölyök olyasmit kezd el szagol, amit nem kellene, vágjuk a földhöz a csomót a kutya mellé közvetlen, ezzel egy időben mondjuk erélyesen a vezényszót. Ezt minden egyes alkalommal ismételjük meg, bárhol járunk, mert fő a következetesség. Az állat így a kellemetlen, hirtelen élményt köti össze a kifejezéssel, és így rögzül, hogy szájába ne vegyen semmit, ha a Fúj!-t hallja. Sikeres teljesítésnél nem jár a jutalomfalat, mert összezavarnák a jelek.
2. Gyere ide!
Vannak erre különleges pórázak, felxi pórázak, extrábbnál extrább felszerelések, de feleslegesek, ha időben elkezdjük a közös sétát. A felnőtt kutyák számára az öt méteres, minimum 7 milliméteres átmérőjű, idomító pórázt ajánljuk az okításhoz. A flexinek sok előnye van, de ahogy a négylábú rág rajta kettőt, az elszakad, a szerkezet beszippantja a szalagot és se kutya, se póráz – drága tapasztalat.
A csahost baba korában hagyjuk, hogy kövessen minket csendes környéken és ismételgessük a Gyere!-t, folyamatosan dicsérjük és adjunk neki jutalomfalatot, ha végrehajtja a feladatot.
Felnőtt vahúrral póráz segítségével gyakoroljuk a dolgot egyrészt csak láb mellett sétáltatva, másrészt kiengedve egyre nagyobb távolságra és behíváskor nagyon enyhe húzást gyakorolva a nyakörvére. A jutalmazást ugyanúgy csináljuk, mint a kiskorúak esetében.
3. Ül!
Ezt a legegyszerszerűbb nekik megtanítani.
Bármilyen alkalommal, amikor enni, inni vagy nasit kap, és a nap folyamán több véletlenszerű alkalommal kezdjük el mondani, lehetőleg normális hangsúllyal, a szót és finoman lenyomni a fenekét. Közben meg lehet mutatni a nasit, hadd tudja, van értelme hagynia magát leültetni.
Vannak olyan gazdik, akik kézjellel párosítják a feladatokat, mások klikkert használnak kiegészítésként, de egy a lényeg a hétköznapokban: szóra tegye le a popsiját, bármilyen körülmények között. Nem üti ki az ételt a kezünkből, nem ugrik fel, nyugodtan vár vagy utazik, úttest szélén türelmes, és így tovább.
4. Fekszik!
Még nagyobb türelmet és engedelmességet követel az állattól, mint az Ül! parancs, azonban hasonlóan tanítjuk meg rá.
Ezt a mozdulatot érdemes a biztos ültetés után sorra venni, mert könnyebb ülő pozícióból indítani az okítást.
Vegyünk egy játékot, egy nasit kézbe, ültessük, majd a kulcsszó ismételgetése közben finoman nyomjuk le a vállát a másik kezünkkel.
Könnyítés, ha orránál fogva kérjük tőle a dolgot, tehát miközben érzi a felülről érkező nyomást, a nasit tartsuk biztosan és húzzuk le az orra előtt a földre. Ismételjük addig és úgy, hogy csak fekvő pozícióból tudja elvenni a falatot.
5. Marad!
Próbára teszi a gazdit és a kedvencét is, viszont elengedhetetlenül fontos parancs, amely maximális engedelmességet és bizalmat követel.
Kezdjük otthon, póráz nélkül. Ültetve, aztán eltávolodva fél méterre, ismételgetve a vezényszót pár másodpercig, majd behívás, dicséret és nasi. Ezt követően az időkorlátot növeljük elsőre, majd a távolságot kezdjük növelni, amennyiben a szőrgombóc már 10-20 másodpercig képes egy helyben maradni.
Folytassuk pórázzal a házon kívül, ahol lehet némi zavaró tényező. Az újrakezdés is jól jöhet, hiszen gyakorlás a tudás anyja.
A harmadik fázisban vigyük olyan helyre gyakorolni, ahol több a zavaró tényező.
Póráz nélkül okítni a Marad!-ra külső környezetben, elsőként ott próbálkozzunk, ahol nem jelent veszélyt a figyelemvesztés és a rohangálás.
Tartsuk be a fokozatosság elvét és adjunk időt az eb számára, illetve törekedjünk következetességre minden pillanatban, így pár hónap alatt kezes, okos kutyát nevelhetünk a kajla tappancsosból.
