Ilyen állatok élnek a csernobili tiltott zónában – úgy tűnik, hogy a természet kezdi helyrehozni, amit az ember egyszer tönkre tett

33 évvel ezelőtt bekövetkezett az emberiség történelmének legszörnyűbb ember okozta katasztrófája – a csernobili atomerőmű reaktora felrobbant. A baleset következtében 200 ezer km2-es terület szennyeződött be nukleáris hulladékkal, az atomerőmű 30 kilométeres körzete pedig teljesen lakhatatlanná vált. A hivatalosan csak „30 km-es zóna” néven ismert terület állatvilága a katasztrófa után megtizedelődött, ám az ember eltűnését követően regenerálódni kezdett. Cikkünkben most bemutatjuk, hogyan próbálja meg a természet helyrehozni mindazt, amit az emberiség 33 évvel ezelőtt tönkretett.

Vörös-erdő – a katasztrófa során leginkább szennyeződött terület.

Az 1986-os robbanás után az erőmű közvetlen közelében található Vörös-erdő nevezetű fenyőerdő kapta a legnagyobb sugárszennyezést.

Nevét onnan kapta, hogy a csernobili atomkatasztrófa által bekövetkezett radioaktív kihullás utáni napokban ez az egykori zöld fenyőerdő – szemtanúk elmondása és fényképek tanúsága szerint – vörösesbarna árnyalatban pompázott. Ez a 30 km-es zóna legszennyezettebb része. 1986 nyarán, a katasztrófa-sújtotta környék megtisztításakor az erdő egy részét ledózerolták, a kiirtott fák helyére 1988 és 1990 között újakat ültettek. Egyes növényeken különféle elváltozások is megfigyelhetők, például gigantizmus (óriásnövés) vagy alaki torzulás.

A veszélyes sugárzási szint ellenére az évek során jó néhány állatfaj visszatért.
Przsevalszkij-lovak

1998-ban 20 Przsevalszkij-lovat vittek a tiltott zónába. Ma a területen élő lovak száma a 100 példányt is meghaladja. Nem ritka, hogy a túrázókat ilyen lovakon vezetik keresztül a szellemvárossá vált Pripjaty-on.
Eurázsiai hiúz

A tiltott zóna egyik legveszélyesebb ragadozója az eurázsiai hiúz. Ezek a hiúzok nyulakra, rágcsálókra, rókákra és akár őzekre is vadásznak.
Farkasok

1987-ben 3 farkasfalka élt Csernobil közelében, mára a számuk 7-re növekedett és mindegyik falkában legalább 10 egészséges állat található.
A tiltott zónában elhelyezett kameracsapdák segítségével az aktivisták olyan ritka állatokat kaptak lencsevégre, amiket soha nem is reméltek volna.

Az elmúlt 33 év alatt egyszer sem volt állatvilágot vizsgáló tudományos kutatás a csernobili zónában, így minden megfigyelést és lencsevégre kapott állatot az aktivistáknak – környezetvédőknek és biológusoknak köszönhetünk. Például Dr. Sergey Gashchak-nek, aki a saját költségén telepített kameracsapdákat a 30 kilométeres körzetbe.

Íme néhány Csernobil közelében élő állat, amit a Sergey és a hozzá hasonló tudósok által telepített kameracsapdáknak köszönhetően sikerült lencsevégre kapni.
Nyestkutya vagy más néven mosómedvekutya