A 80 éves bácsi ücsörög a padon a parkban, botjára támaszkodva, és békésen figyeli a járókelőket.
Arra sétál egy „dolgozó” hölgy, aki tréfából odalép hozzá.
– Na, bácsika, nincs kedve egy kis kalandhoz?
Az öreg meglepetten felnéz.
– Jaj, aranyom, az én koromban az ilyen dolgok már nem igazán férnek bele a lehetőségeimbe.
– Ugyan már! – nevet a nő. – Csak a régi szép idők emlékére!
Az öreg egy darabig töpreng, majd végül vállat von.
– Hát jó… egy próbát megér.
Nem sokkal később visszatérnek, és a hölgy láthatóan alaposan meglepődött.
– Bácsika, maga azt mondta, hogy ez már nem fér bele a lehetőségeibe!
Az öreg megigazítja a kalapját, és elmosolyodik.
– Félreértett, aranyom.
– Tessék?
– Maga a program még belefér.
– Akkor mi nem fér bele?
– A fizetés.