Sokan észrevették már, hogy a gyerekek különösen szoros kapcsolatot ápolnak az anyai nagymamájukkal. Mintha ösztönösen éreznék, hogy hozzájuk tartoznak igazán. És bár ezt gyakran pusztán érzelmi kötődésnek gondoljuk, a tudomány szerint ennél jóval többről van szó.
Kutatások arra utalnak, hogy az öröklődés során bizonyos gének képesek „átugrani” egy generációt, így az unokák meglepően sok vonást örökölhetnek közvetlenül a nagyszülőktől – különösen az anyai nagymamától. Ez megmagyarázza, miért fordul elő olyan gyakran, hogy egy gyermek mosolya, tekintete, testalkata vagy akár egy jellegzetes anyajegye inkább a nagymamát idézi, mint a saját szüleit.
A szakértők szerint az anyaméhben zajló folyamatok során az anyai ágon érkező genetikai hatások erősebben érvényesülhetnek. Nemcsak külső jegyekről van szó: a csontozat, az izomfelépítés, sőt bizonyos öröklődő hajlamok is az anyai nagymamához köthetők.
És itt még nincs vége. A hasonlóság sokszor a személyiségben is megmutatkozik. Az unokák gyakran ugyanúgy reagálnak helyzetekre, hasonlóan éreznek és gondolkodnak, mint az anyai nagymamájuk. Ez az érzelmi „összehangoltság” pedig természetes bizalmat szül: nem véletlen, hogy a gyerekek sokszor neki nyílnak meg először.
Ez a különleges genetikai és lelki kapocs teszi az anyai nagymama–unoka kapcsolatot igazán egyedivé, sőt sokszor életre szólóvá. Így amikor egy családi fotót nézegetve elhangzik a jól ismert mondat: „Ez tiszta nagyi!”, abban több igazság van, mint hinnénk – és a tudomány is ezt támasztja alá.