Megtörtént házastársi beszélgetés:
Férfi: “Rendelek magamnak egy pizzát. Kérsz te is valamit?”
Nő: “Nem.”
Férfi: “OK.”
Nő: “… vagy mégis…”
Férfi: “Na mi legyen akkor?”
Nő: “Nem tudom.”
Férfi: “Nem tudod, hogy akarsz-e valamit enni?”
Nő: “Nem.”
Férfi: “Éhes vagy?”
Nő: “Nem tudom, talán igen.”
Férfi: “Mit értesz azalatt, hogy talán?”
Nő: “Azt, hogy nem vagyok biztos benne.”
Férfi: “Ha én éhes vagyok, akkor észre szoktam venni.”
Nő: “Talán később éhes leszek.”
Férfi: “Ok, akkor rendelek neked is egy pizzát.”
Nő: “És ha később mégse leszek éhes?”
Férfi: “Akkor otthagyod.”
Nő: “Az pocsékolás.”
Férfi: “Akkor becsomagoltatod és megeszed holnap.”
Nő: “És ha holnap nincs kedvem pizzát enni?”
Férfi: “Pizzát mindig lehet enni.”
Nő: “De nem nekem.”
Férfi: “Akkor keress valami mást.”
Nő: “De most nem akarok mást.”
Férfi: “OK, akkor mégis egy pizzát kérsz.”
Nő: “Nem.”
Férfi: “Akkor nem kérsz semmit.”
Nő: “De.”
Férfi: “Megőrjítesz!”
Nő: “Miért nem rendelsz magadnak addig is valamit…?”
Férfi: “Ahogy gondolod…”
Nő: “Rendelj magadnak egy sonkás pizzát!”
Férfi: “De én nem szeretem a sonkát.”
Nő: “Én viszont igen.”
Férfi: “Azt hittem, hogy MAGAMNAK rendelek…”
Nő: “Persze, hogy magadnak rendelsz.”
Férfi: “Akkor minek rendeljek sonkát?”
Nő: “Ha esetleg megéheznék akkor ehetnék belőle.”
Férfi: “És?”
Nő: “Azt hiszed, hogy megeszek valamit amit nem szeretek?”
Férfi: “Hogy-hogy TE megeszel valamit?”
Nő: “Miért ne?”
Férfi: “Egy pillanat… tehát én rendelek magamnak valamit, azért, hogy te ehess valamit ha esetleg később megéheznél?”
Nő: “Pontosan.”
Férfi: “És akkor mit eszek én?”
Nő: “Az is lehet, hogy nem leszek éhes…”
Megjegyzés: A legfelsőbb Bíróság felmentette a férfit a gyilkosság vádja alól és a vádat önvédelemre változtatta meg.
