Paula nagyon ronda volt. Annyira ronda, hogy soha nem volt barátja, de még az ismerős férfiak is átmentek az út túlsó oldalára, ha meglátták.
Mély depresszióba esett, majd elment egy terapeutához, hogy segítsen rajta.
– Kedvesem, magának soha nem lesz szerencséje a szerelemben. De ha hisz a reinkarnációban, egy következő életében újjászületik és a férfiak a lábai előtt hevernek majd.
Paula nagyon boldog és izgatott lett, felállt a közeli híd korlátjára és a halálon morfondírozott:
– Minél előbb halok meg, annál hamarabb kezdődik a következő, boldog életem ? és leugrott.
De csodával határos módon nem halt meg. Egy teherautónyi banánszállítmány közepébe pottyant és elveszítette az eszméletét.
Még nem tért egészen magához, mikor félig kábult állapotban tapogatni kezdett maga körül, majd arcán széles mosollyal megszólalt:
– Kérem, uraim, csak egyesével!
